Kerámia készítés

Mi a máz:

 A máz különböző fémoxidok szilikátjainak keveréke, mivel egy fémoxid sem alkalmas önmagában a mázképzésre.

Mázazás célja:

A tárgyak felületét többféle célból kell mázazni:

• tömör      sima felületűvé, folyadékzáróvá teszi (nem porózus)

• fizikai      tulajdonságait javítja
• esztétikai      értékét növeli
• higiéniai      szempontból

Mázakkal szembeni követelmény:

• lágyuláspontja      mindig alacsonyabb, mint a cserépé
• hőtágulási      együtthatója egyezzen meg a cserépével
• viszkozitás      ne legyen se túl nagy, se túl kicsi

Mázak készítése

Általában kétféleképp készítenek mázat: nyersmáz, és frittelt máz. A leggyakoribb mód a nyers máz.

Nyers mázak készítése:

Ha olyan nyersanyagokból állítják össze a mázat, melyek vízben nem oldódban, és nem mérgezők, akkor a kellő arányban összemért komponenseket vízzel hígítják és a masszagyártáshoz hasonlóan dobmalomban finom iszappá őrlik, ez a nyersmáz. Ez a nyers keverék a cserépen az égetés során kiolvad, és létrejön a kész mázbevonat.

Frittelt máz készítése:

Ha vízben oldható vagy mérgező anyagokat használunk, akkor azokat előzőleg üveggé kell olvasztani. Ez az üveg szilikát olvadék a fritt. Frittelés után hasonló módon készül a máz, mint nyers máz esetén. A frittelésre azért van szükség, mert az anyagok nedves őrlésnél a vízben feloldódnak, és mázazásnál a cserép pórusaiba beszívódnak, és nem vesznek részt a mázképződés folyamatában.

Frittkészítés:

A recept szerintimennyiségű alapanyagokat zárt rendszerű kemencében üveggé olvasztják. A megolvad üveget vízzel töltött kemencébe kell folyatni, ahol a hirtelen lehűlés következtében az olvadék megdermed, és apró darabokra repedezik, melyet megőrölnek.

Mázazási módok

A mázazás módja függ a mázazandó tárgy formájától és méretétől is.

Mázazás előtt a mázazandó tárgyak felületét alaposan meg kell tisztítani a portól, vagy más szennyeződésektől. Ügyelni kell, hogy zsíros anyag ne érje a tárgyat, mert ott nem fogja be a máz.

Merítés:

A legegyszerűbb mázazási módszer. A tárgyat a mázfürdőbe merítik és bizonyos ideig benne tartják. Kiemelés után hagyják lecsöpögni a felesleges mázat és megszárítják. Merítéskor a máz nedvszívó képessége miatt a felületen vékony mázréteg képződik. A mázréteg vastagsága, a máz sűrűsége és a merítés idejének a függvénye.  Általában bonyolultabb formájú és üreges tárgyaknál használják.

Ráfolyásos mázazás:

Egyszerű formájú tárgyak, tányérok, vagy síkfelületű tárgyak esetén használják.

Porlasztásos mázazás:

 Akkor célszerű alkalmazni, ha a merített tárgy egyes részein vastagabb réteget akarunk elérni, vagy ha a tárgy némely részére nem rakódott elegendő máz.

Dekorációs céllal is alkalmazható finom tónus és színkülönbségek elérésére. A mázat szórópisztollyal, sűrített levegő segítségével juttatják a tárgy felületére.

Mázfajták

Mázak felületüket tekintve lehetnek:

• matt      mázak
• selyemfényű      fedőmázak
• fényes      mázak – transzparens vagy fedő
• speciális      felületű mázak-kristálymáz, kraklés máz, gyöngymáz, effekt mázak

Színüket tekintve:

• fehér
• színes

Ideális máz vastagság:

• átlátszó mázak 1.0mm (ha vastagabb opálosodik)
• fedőmázak       1.2mm
• kristálymázak  2.0mm

Mázak színezése:

Mázakat színező fémoxidokkal vagy színtestekkel színezhetünk.

Színező fémoxidok:

• kobalt- kék
• rézoxid- zöld
• krómoxid-zöld, de lehet piros is.
• Vasoxid- sárga- barna
• Mangánoxid- barna- ibolya.

Minden színező oxidnak megvan a jellegzetes színe, intenzitása függ az oxid mennyiségétől.

A máz alkotórészei, az égetés hőfoka, a kemence atmoszférája vagy egyéb színező oxidok módosíthatják a színét.

Az oxidok csökkentik a mázak olvadási hőmérsékletét, főleg a kobalt, réz, vas, mangán.

Vannak olyanok, amik növelik pl. antimon, króm, ón, nikkel.

Színtestek:

Szintest színező fémoxidok és kevés olvadékképző fémoxid összeolvasztásával, frittelésével készíthető. Sokféle színárnyalat kapható, a színező fémoxiddal ellentétben égetés alatt nem változik a színe. Fontos a megfelelő hőmérsékleten használni, mert máskülönben kiéghet a színe. Intenzitása függ a szintest mennyiségétől.

Opálosítók:

Ón, titán, cinkoxid átlátszatlanná teszik a mázat, fehér lesz.

Mázhibák

Égetési hibák:

Tárgyak összeragadnak, ha túl közel kerülnek egymáshoz a kemencében, vagy a gyors hűlés miatt megrepednek. Túlégetéskor buborékos, lyukacsos lesz a máz.

Hajszálrepedés: Gyakori mázhiba, ha a máz és az agyag hőtágulási együtthatója lényegesen különbözik, a hűlési folyamat idején a máz vékony hálóban megrepedezik. A tárgy ilyenkor vízáteresztő lesz, és nem tisztítható higiénikusan.

Lepattogzás:

A máz hűléskor bekövetkezett tágulása az oka, ilyenkor a nagy hő tágulási együtthatóval rendelkező oxidok mennyiségét kell növelni.

Máz összeugrás:

Oka a nem portalanított tárgyra felvitt máz, vagy túl vastag máz. Ha a nyersmáz száradáskor zsugorodva repedezik, égetésnél már nem simul ki.

Tűszúrásosság:

Öntött edényeknél gyakori, ha az öntőmassza buborékos. Hosszabb égetési idővel kiküszöbölhető.

Mázfelviteli hiba:

Túl vastag a máz akkor lefolyik, illetve túl vékony mázréteg esetén nem üvegesedik ki. Az ideális a körömvastagságnyi réteg.  

Kerámiafestékek és engobe

Kerámiadíszítésre szolgál, összetevője színező fémoxid, plusz adalékanyag. Az adalékanyag fajtája függ attól, hogy milyen kerámia festéket használunk.

Alkalmazásától függően két csoportra osztható:

• máz alatti
• máz feletti.

Máz alatti festék:

Közvetlenül a kiégetett tárgy felületére kerül, majd átlátszó mázzal fedjük. A kínaiak magastűzű kék fehér porcelánja készült így.

Máz feletti festékek

Már mázazott felületre kerül, hogy feltapadjon, olajos hígítóval keverjük. Alacsony hőfokon. 750°C-800° C-on ráégetik. A festék beégetésekor megolvad, és a máz felületén megtapad, de az alapmáz lágyulási pontjánál alacsonyabb kell, legyen.

Engób (földfesték):

Égetetlen felületre kerülő híg agyagot, máz alatti festéknek is nevezünk. Az alapanyag színét változtatjuk meg ezzel a híg agyaggal. Máz alatti díszítés festésére is alkalmas (irókázás, sgrafitto technika). Színezése hasonló módon történik, mint a mázé.