Portáloldalak
Mi a máz:
A máz különböző fémoxidok szilikátjainak keveréke, mivel egy fémoxid sem alkalmas önmagában a mázképzésre.
Mázazás célja:
A tárgyak felületét többféle célból kell mázazni:
Mázakkal szembeni követelmény:
Mázak készítése
Általában kétféleképp készítenek mázat: nyersmáz, és frittelt máz. A leggyakoribb mód a nyers máz.
Nyers mázak készítése:
Ha olyan nyersanyagokból állítják össze a mázat, melyek vízben nem oldódban, és nem mérgezők, akkor a kellő arányban összemért komponenseket vízzel hígítják és a masszagyártáshoz hasonlóan dobmalomban finom iszappá őrlik, ez a nyersmáz. Ez a nyers keverék a cserépen az égetés során kiolvad, és létrejön a kész mázbevonat.
Frittelt máz készítése:
Ha vízben oldható vagy mérgező anyagokat használunk, akkor azokat előzőleg üveggé kell olvasztani. Ez az üveg szilikát olvadék a fritt. Frittelés után hasonló módon készül a máz, mint nyers máz esetén. A frittelésre azért van szükség, mert az anyagok nedves őrlésnél a vízben feloldódnak, és mázazásnál a cserép pórusaiba beszívódnak, és nem vesznek részt a mázképződés folyamatában.
Frittkészítés:
A recept szerintimennyiségű alapanyagokat zárt rendszerű kemencében üveggé olvasztják. A megolvad üveget vízzel töltött kemencébe kell folyatni, ahol a hirtelen lehűlés következtében az olvadék megdermed, és apró darabokra repedezik, melyet megőrölnek.
Mázazási módok
A mázazás módja függ a mázazandó tárgy formájától és méretétől is.
Mázazás előtt a mázazandó tárgyak felületét alaposan meg kell tisztítani a portól, vagy más szennyeződésektől. Ügyelni kell, hogy zsíros anyag ne érje a tárgyat, mert ott nem fogja be a máz.
Merítés:
A legegyszerűbb mázazási módszer. A tárgyat a mázfürdőbe merítik és bizonyos ideig benne tartják. Kiemelés után hagyják lecsöpögni a felesleges mázat és megszárítják. Merítéskor a máz nedvszívó képessége miatt a felületen vékony mázréteg képződik. A mázréteg vastagsága, a máz sűrűsége és a merítés idejének a függvénye. Általában bonyolultabb formájú és üreges tárgyaknál használják.
Ráfolyásos mázazás:
Egyszerű formájú tárgyak, tányérok, vagy síkfelületű tárgyak esetén használják.
Porlasztásos mázazás:
Akkor célszerű alkalmazni, ha a merített tárgy egyes részein vastagabb réteget akarunk elérni, vagy ha a tárgy némely részére nem rakódott elegendő máz.
Dekorációs céllal is alkalmazható finom tónus és színkülönbségek elérésére. A mázat szórópisztollyal, sűrített levegő segítségével juttatják a tárgy felületére.
Mázfajták
Mázak felületüket tekintve lehetnek:
Színüket tekintve:
Ideális máz vastagság:
Mázak színezése:
Mázakat színező fémoxidokkal vagy színtestekkel színezhetünk.
Színező fémoxidok:
Minden színező oxidnak megvan a jellegzetes színe, intenzitása függ az oxid mennyiségétől.
A máz alkotórészei, az égetés hőfoka, a kemence atmoszférája vagy egyéb színező oxidok módosíthatják a színét.
Az oxidok csökkentik a mázak olvadási hőmérsékletét, főleg a kobalt, réz, vas, mangán.
Vannak olyanok, amik növelik pl. antimon, króm, ón, nikkel.
Színtestek:
Szintest színező fémoxidok és kevés olvadékképző fémoxid összeolvasztásával, frittelésével készíthető. Sokféle színárnyalat kapható, a színező fémoxiddal ellentétben égetés alatt nem változik a színe. Fontos a megfelelő hőmérsékleten használni, mert máskülönben kiéghet a színe. Intenzitása függ a szintest mennyiségétől.
Opálosítók:
Ón, titán, cinkoxid átlátszatlanná teszik a mázat, fehér lesz.
Mázhibák
Égetési hibák:
Tárgyak összeragadnak, ha túl közel kerülnek egymáshoz a kemencében, vagy a gyors hűlés miatt megrepednek. Túlégetéskor buborékos, lyukacsos lesz a máz.
Hajszálrepedés: Gyakori mázhiba, ha a máz és az agyag hőtágulási együtthatója lényegesen különbözik, a hűlési folyamat idején a máz vékony hálóban megrepedezik. A tárgy ilyenkor vízáteresztő lesz, és nem tisztítható higiénikusan.
Lepattogzás:
A máz hűléskor bekövetkezett tágulása az oka, ilyenkor a nagy hő tágulási együtthatóval rendelkező oxidok mennyiségét kell növelni.
Máz összeugrás:
Oka a nem portalanított tárgyra felvitt máz, vagy túl vastag máz. Ha a nyersmáz száradáskor zsugorodva repedezik, égetésnél már nem simul ki.
Tűszúrásosság:
Öntött edényeknél gyakori, ha az öntőmassza buborékos. Hosszabb égetési idővel kiküszöbölhető.
Mázfelviteli hiba:
Túl vastag a máz akkor lefolyik, illetve túl vékony mázréteg esetén nem üvegesedik ki. Az ideális a körömvastagságnyi réteg.
Kerámiafestékek és engobe
Kerámiadíszítésre szolgál, összetevője színező fémoxid, plusz adalékanyag. Az adalékanyag fajtája függ attól, hogy milyen kerámia festéket használunk.
Alkalmazásától függően két csoportra osztható:
Máz alatti festék:
Közvetlenül a kiégetett tárgy felületére kerül, majd átlátszó mázzal fedjük. A kínaiak magastűzű kék fehér porcelánja készült így.
Máz feletti festékek
Már mázazott felületre kerül, hogy feltapadjon, olajos hígítóval keverjük. Alacsony hőfokon. 750°C-800° C-on ráégetik. A festék beégetésekor megolvad, és a máz felületén megtapad, de az alapmáz lágyulási pontjánál alacsonyabb kell, legyen.
Engób (földfesték):
Égetetlen felületre kerülő híg agyagot, máz alatti festéknek is nevezünk. Az alapanyag színét változtatjuk meg ezzel a híg agyaggal. Máz alatti díszítés festésére is alkalmas (irókázás, sgrafitto technika). Színezése hasonló módon történik, mint a mázé.